HALADÁS ÉS BIZTONSÁG

Melyik oldalon állunk? – Mit akarunk? – Mit teszünk?

Útjelző az új évtized új programjához

A Magyar Szocialista Párt nemcsak a választásokra, hanem a jövőre készül. Megmutatja, melyik oldalon áll, miben tér el a magyar baloldal politikája a mai magyar jobboldalétól. Programot készít a válságból való kitörést követő évekre: nem hiteget rendszerváltással, különösen nem akar visszafelé haladni, de rendszerjavítást, modellkorrekciót tart szükségesnek. Megjelöli, milyen pontokon kell változtatni a társadalmi-gazdasági viszonyokon. Meghatározza, hogy a modellkorrekció érdekében melyek a legsürgetőbb lépések. Előre akar menni, és nem hátra. Balra, és nem jobbra. A demokrácia kiszélesítése, és nem korlátozása felé.

I.

A HELYZETRŐL

Fontos nemzeti feladat áll előttünk. Átalakul a világ, változik Európa gazdasága, Minden nemzet a helyét keresi a kialakuló új európai együttműködésben és versenyben. Aki megáll, lemarad. Ahol nincs összefogás és biztonság, ott romlik a nemzeti teljesítmény.

A politika legfőbb parancsa ma az őszinteség és a felelősség. Az állampolgároknak joguk van a felnőtt beszédre, a nyílt, őszinte válaszokra. A Magyar Szocialista Párt ezt teszi. Nyílt lapokkal játszunk. Értékeinkhez ragaszkodva megújítjuk a magyar baloldal politikáját.

Magyarországon legtöbben a biztonság elvesztését érzik a legkomolyabb bajnak. Így vagy úgy, mindenkit megérintett a válság. Rombolják a biztonságot régi bajaink is, elsősorban a politikai hidegháború. Ebből fakad Magyarország mai rosszkedve, sokak jogos elégedetlensége. De Magyarország az elmúlt hét évben előrehaladt. A két kormányzati ciklus három nagy feladat köré szerveződött. Előbb a lemaradó társadalmi csoportok jövedelmének emelésével a társadalmi különbségek ollóját zártuk szűkebbre, majd a gazdasági felzárkózást szolgáló konvergencia-programot hajtottuk végre, végül a világválság elleni védelmet szerveztük meg. Volt buktató elég. De az ország hét év alatt modernebb, fejlettebb és szabadabb lett.

Nincs ok visszakívánkozni hét évvel ezelőtti életünkbe. A világválság okozta visszaesés ellenére azóta közel duplájára nőtt mind a bruttó, mind a nettó átlagkereset. A fizetések és nyugdíjak vásárlóértéke 30 %-kal nőtt. 2001-ben az átlagnyugdíj 38.000 Ft volt, ma 80.000 Ft felett van. Egy kétgyerekes család akkor 9.400 Ft családi pótlékot kapott, ma 26.600 Ft-ot. Mindenki munkája benne van, hogy ma minden nehézség ellenére máshogy élünk, más, fejlettebb országban járunk: valóságos életforma-forradalom zajlott le. Ma már a falusi nagymamát is mobiltelefonon hívjuk – 2001-ben még az ország felének nem volt mobiltelefon előfizetése, ma viszont több az előfizetés, mint a lakosok száma. Akkor a háztartásoknak csak 6 %-ában érték el az internetet, ma a családok felében. Egy millióan költöztek új lakásba. Ötszázezerrel több személygépkocsit használunk. Szabadon mozgunk Európában, beléptünk az Európai Unióba. Mindenütt autópályák, gyorsforgalmi utak épültek. Aki korábban négy-öt órát utazott az országhatárig, ma két-három óra alatt odaér. A fiatalok felszabadultak a sorkatonaság kényszere alól. Kemény változások árán, de évtizedekre stabillá vált a nyugdíjrendszer. Általánossá vált a társadalombiztosítás, nincsenek többé potyautasok, szélesedett az adófizetők köre. A felsőoktatás jobban követi a jelentkezők és a munkaerőpiac igényeit. Aki mindezt eltagadja, nem a kormány, nem a pártok, hanem az ország teljesítményét tagadja meg. Kinek-kinek az életéből el akar venni hét esztendőt, lúzer-nemzetnek kiáltja ki a nehéz küzdelmekben helytálló magyarságot. Olyan időben apasztja a nemzeti önbizalmat, amikor a legnagyobb szükségünk éppen a bizalom és az önbizalom visszanyerésére van.

Mert van még tennivaló bőven. A földrajzi távolságokat már könnyen átjárjuk, de veszélyes árkok szabdalják a politikát, a társadalmat és a gazdaságot is. A jobboldal jóvoltából éles politikai hidegháború zajlik. Csökkentek a jövedelemkülönbségek, mégis nehezen átjárható társadalmi szakadékokkal szembesülünk, ezek a legmélyebbek a munkahellyel vagy biztos nyugdíjjal rendelkezők és a munkához nem jutók között. Még mindig magyar betegségnek számít a legálisan dolgozók alacsony száma, a gazdaság kettészakadottsága, a gyorsan fejlődő multik és beszállítóik, illetve a küszködő kényszervállalkozások közötti nagy különbségekkel. Nem javult sem a közigazgatási-önkormányzati rendszer, sem az egészségügy. A világválság mély konfliktusokat hozott felszínre a közbiztonság, a szociális biztonság, a roma integráció területén.

II.

MELYIK OLDALON ÁLLUNK?

Folytatni kell. Magyarország nem kezdhet mindig, mindent elölről, nem dobhatja ki az előző évek erőfeszítéseit az ablakon, nem lehet a rombolás, a „gödrök” országa. Az ország emelkedését nem fékezhetik újra meg újra hatalmi érdekek és csetepaték. A Magyar Szocialista Párt értelmes együttműködést akar, de vállalja a politikai versenyt és kiáll értékeiért. Egyértelművé teszi, mi különbözteti meg a jobboldaltól.

1. Az MSZP a haladás, a modernizáció oldalán áll, előre akar menni és nem vissza. Elutasítja a bezárkózást, a hamis történelmi nosztalgiákat, a szabadságot korlátozó ódivatú megoldásokat, azt, hogy újra felülről diktálják: hogyan kell élni és mit kell gondolni.

1. Az MSZP vállalja és megújítja baloldaliságát. A munkájukból és nyugdíjukból élők, a kis- és közepes jövedelműek érdekeit képviseli, a konfliktusokban a munka oldalán áll. Kiáll azokért, akiknek biztonságát és jogait mások erőfölénye vagy kiváltsága fenyegeti: a munkavállalókért, munkát keresőkért, a fogyasztókért, a banki, hivatali, vagy helyi politikai erőfölénynek kiszolgáltatott állampolgárokért.

1. Az MSZP a felelősség és a cselekvés pártja. Nem ígérget össze-vissza, nem hiteget dajkamesékkel. Volt, amikor hibázott, de sohasem nézte tétlenül az ország bajait. Nem sunnyog, nem kibicel, a válságban, az átalakításokban és a válság utáni új világ megteremtésében is vállalja a nehezét.

1. Az MSZP összefogást és együttműködést akar a folyamatos háború helyett. Azt vallja, hogy az országban mindenkire szükség van, pártállásra, származásra, vallásra, jövedelmi helyzetre való tekintet nélkül. Ragaszkodik a demokrácia és a köztársaság értékeihez, amelyek ma védelemre szorulnak. Ennek érdekében erélyesebb fellépést, aktívabb és bátrabb összefogást kezdeményez.

Nem tűri a demokrácia korlátozását, a megbélyegzést, az erőszakot, a gyűlöletkeltést. Türelmes és értelmes párbeszédet és érdekegyeztetést akar az indulatok eluralkodása helyett, Kész együttgondolkodni minden demokratikus párttal, de az antidemokratikus szélsőjobbal semmilyen együttműködést nem vállal. Békét akar itthon és szomszédainkkal is, nyitott, modern és büszke országot.

1. Az MSZP nemzeti párt. Soha senkit nem rekesztett ki, és nem akar kirekeszteni a nemzetből. Keményen kiáll a nemzet gazdasági és kulturális érdekeiért. Van joga, oka és elszántsága fellépni a nemzet kisajátítása ellen. A nemzetnek nincs külön „nemzeti oldala”. A történelem legnagyobb nemzetcsonkítását hajtják végre, akik kiiktatnák a nemzetből, elvitatnák a hazaszeretetét azoknak, akik nem a szélsőjobbal kacérkodó jobboldal országlásában látják a jövőt. Az MSZP a sokszínű magyarságban hisz. A nemzetet nem elsősorban etnikai, származási egységnek tartja, hanem önként vállalt sorsközösségnek, a magyar kultúra és nyelv, a közös hagyomány és a közös jövő vállalásának. Ennek a közösségnek a részesei azok a magyarok is, akik nem az állam határai között élnek. De a történelmet nem lehet visszaforgatni. A nemzetet nem azok erősítik, akik újra és újra véresre kaparják a trianoni sebeket, hanem azok, akik erősítik a szolidaritást, egyrészt a határon túli és az itteni magyarok között, másrészt az országon belül, a különböző hitű, helyzetű, kultúrájú társadalmi csoportok között.

III.

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK

A pártok programjainak három kérdésre kell választ adniuk:

· Mit tesznek a válság elleni védekezésért?

· Milyen kitörési utakat nyitnak Magyarország számára az új versenyelőnyök érdekében?

· Milyen változásokat akarnak a régi berendezkedéshez képest a válság utáni

Magyarországon?

1. Az MSZP bebizonyította: képes a bajban megvédeni az országot. Helyreállította a magyar gazdaságba vetett bizalmat, stabilizálta a forintot. Nem engedi, hogy mások felelőtlen ígéreteikkel újra válságba sodorják az országot, szétszórják a közös takarékosság eredményeit, tönkre tegyék a forintot és a magyar munkahelyeket. Már látszanak a válság elleni védekezés első sikerei. Látszik az is, hogy válság idején is van különbség baloldali és jobboldali politika között, van baloldali minimum, amit ilyenkor is érvényesíteni kell és lehet. Az MSZP a válságban is a közbiztonságot, jogbiztonságot erősítő lépéseket tett, létrehozta a szociális segítségnyújtás új formáit, a kényszerű áldozatok közepette is csökkentette a munkát terhelő adókat, folytatta a nyugdíjkorrekciós programot, megőrizte a havi nyugdíj reálértékét. Baloldali pártként a válság elleni küzdelem középpontjába továbbra is a munkahelyek védelmét, a munka becsületének javítását helyezzük, a javuló feltételek között egyre több segítséget és biztonságot nyújtva. A második nagy gazdasági világválság kezd ugyan lecsengeni, de elhúzódó hatásai még hosszan érezhetők lesznek. Amíg a magyar munkahelyek nem lesznek újra biztonságban, a védelem megszervezését folytatni kell. A közösségi foglalkoztatás kiszélesítésével, az állami-önkormányzati vállalatok gazdálkodásának rendbetételével, a fejlesztések folytatásával, a családok segítésével. Az MSZP tudja és megmutatta, mit kell a válság ellen tenni. A jobboldal nem állt elő épkézláb javaslattal. Vagy tudja, hogy ő sem tehetne mást, de hazudik, vagy valóban fogalma sincs, mi a teendő.

2. Az elmúlt évek megteremtették az ország új kitörési lehetőségeit. Az előző esztendők nemzeti teljesítményének eredményeként a régióban kiemelkedő infrastruktúránk (úthálózatunk, gáztározónk) van, viszonylag magas az iskolázottság, és stabillá vált a költségvetés. Minden kényszerű takarékossági lépés ellenére a szociális ellátások szintje ma is magasabb, mint a régió más országaiban. Másoknak most kell szembenézni a megszorításokkal, a megugró költségvetési hiánnyal, mi már ezt a feladatot elvégeztük. Ez lehetőséget ad arra, hogy Magyarország a régióban újra versenyelőnyöket szerezzen, és előnye stabilabb lehet, mint az átmeneti sikert elérő más országoké.

3. Baloldali ember nem akarhatja, hogy a válság utáni társadalmi és gazdasági berendezkedés ugyanazokat a csapdákat tartalmazza, mint az azt megelőző. Amit akarunk, az nem rendszerváltás – ez a jelszó ma általában a demokrácia visszavételének, vak indulatok gerjesztésének fedőneve. A piacgazdaság, a többpárti demokrácia és az európai összefogás a rendszer tartós alappillérei, hasznosak és szükségesek. A rendszer marad, de működési modelljének sok ponton változnia kell. Rendszerváltásra nincs szükség, de rendszerjavításra, modellkorrekcióra igen. A szociáldemokrácia a piacgazdaság működésének korrekcióját a történelemben már többször elvégezte, így született meg pl: a jóléti állam, vagy a harmadik út koncepciója. Most újabb korrekcióra van szükség, ennek eszközeit keresi a nemzetközi baloldal is. A változások az állampolgárok nagyobb biztonságát és védelmét kell, hogy szolgálják. A magyar jobboldal ezt a szabadság és a demokrácia korlátozásával, ellenőrizetlen hatalomgyakorlással, bezárkózással akarja elérni. Ez az út rossz. Olyan változásokat kell elindítanunk, amelyek a biztonságot és a haladást, a rendet és a szabadságot egyszerre növelik. Ehhez változtatni kell az állam szerepvállalásán, a gazdaság szerkezetén, a társadalom átjárhatóságán, a társadalmi biztonság és partnerség garanciáinak rendszerén. Az MSZP ezen a négy fontos területen változást, modellkorrekciót kezdeményez.

IV.

MIT AKARUNK?

Új baloldal: A modellkorrekció programja

1. A világválság tapasztalatai alapján legtöbben az állam funkcióit fogalmaznák újra. A magyar jobboldal azt mondja: az állam majd megmondja, mit tegyél. Mások továbbra is azt hirdetik: kicsi és gyenge államra van szükség, ami semmibe sem szól bele. A szocialista párt eddig is más úton indult el, most szélesebb körben értelmezi újra az állam szerepkörét. Az állampolgárok érdekében és képviseletében erős államot akar, de erős demokratikus kontrollal. Az állam fő közösségi megbízatásának a működőképesség és a fejlődés fenntartását, valamint a társadalmi védelem és segítség funkcióit tekinti. Az állam feladata, hogy a társadalmi együttműködés érdekében csökkentse a különbségeket, segítse fejlesztő és szabályzó funkciókkal a gazdaság fenntartható fejlődését. Az állam ezért erős és aktív szerepet vállal a fejlesztésben, a munkahelyteremtés támogatásában, a tisztességes piaci viselkedés kikényszerítésében. Az állam felelősége, hogy a szükséges változások árán őrizze meg a nagy szociális ellátó rendszerek fenntartható működését. Továbbra is vállalja a közszolgáltatás felelősségét az oktatásban, az egészségügyben és a szociális ellátásokban, az oktatásban növeli is az állami-önkormányzati szerepvállalást. A jóléti állam korábbi funkcióit új, fenntartható módon és szinten gyakorolja. Leépíti a bürokráciát, de megerősíti az állampolgárok védelmét és a közrendet. Az állam ereje nem apparátusa és költségei méretében, nem ellenőrizetlen túlhatalomban nyilvánul meg. Az állami aktivitás nem jelenthet olyan államhatalmat, amely kioktat, bemegy a hálószobákba, kötelező világnézetet diktál.

2. A világválság nemcsak kihívás, hanem lehetőség is. A világgazdaság és a magyar gazdaság szerkezetében is változtatásokra és új garanciákra van szükség. A magyar gazdaságban a privatizáció folyamata befejeződött. A tulajdonszerkezet változásai már nem tekinthetők a gazdaság dinamizáló erejének. Új hajtóerőkre van szükség, amelyek a gazdaság tényezői közül az „emberi tőkét” fejlesztik és használják fel. A jelenlegi szerkezetben – konjunktúra-érzékeny termékek, a röghöz kötött, szakképzettség nélküli emberek nagy aránya - sem az ország, sem az emberek nem gyarapodhatnak megfelelően.

A magyar gazdaság csak akkor fejlődhet, ha kettős súlypontja lesz. Egyfelől a legmodernebb iparágak, a K+F térségi középpontjává kell tennünk az országot, amely idevonzza a külföldi tőkét, jó munkahelyeket teremt és fejlett kutatói, tudományos hátteret feltételez. Másfelől a magyar gazdaságban az egyelőre képzetleneknek, a szegényeknek és alacsony iskolázottságúaknak új eszközökkel is munkahelyet kell biztosítani. Önhibáján kívül senki sem eshet ki tartósan a gazdasági együttműködés világából.

A világválság rámutatott a gazdasági fejlődés zsákutcáira, a fenntartható fejlődés hiányára. Magyarországon is új programra, „zöldebb” gazdaság- és társadalompolitikára van szükség a környezetkímélő iparágak elterjesztése, az erőforrások fenntartható felhasználása, a természeti és kulturális örökség védelme érdekében.

3. A nemzetközi viszonyrendszer és Magyarország társadalmi szerkezete egyaránt megmerevedett – a gazdag és szegény országok, régiók, társadalmi csoportok, a „centrum” és a „periféria” között alig átjárható a szakadék, a leszakadás könnyen véglegessé válik. Itthon a társadalmi mobilitás új motorjait kell beindítani, felolvasztani a befagyott társadalmi struktúrákat, megszüntetni a bezártságot és a bezárkózást. Olyan társadalmi és gazdasági „akadálymentesítésre” van szükség, amely megkönnyíti a munkahelyre való eljutást, az internet-kapcsolatokat, az információkhoz való hozzáférést, a digitalizációt. Új alapokra kell helyezni a roma integrációs és a gyermekszegénység elleni program megvalósítását, felgyorsítani az átjárható iskolarendszert szolgáló lépéseket, a hátrányban lévő régiók, kistérségek, települések célzott fejlesztését. Igazságosabb szociálpolitikára van szükség, és a szociális intervenció olyan új eszközeire, amelyek egyrészt megakadályozzák, hogy az átmeneti családi nehézségekből tartós és többgenerációs leszakadás legyen, másrészt azt, hogy a hátrányok örökletessé váljanak.

4. A baloldal egész politikai története az igazságtalanság, a kiszolgáltatottság elleni küzdelemről szól. Eddig ezt a küzdelmet legeredményesebben a munka világában, a munkavállalók jogaiért, helyzetük és jövedelmük javulásáért folytatta. A világválság most rávilágított arra: a munkaerőpiacon is újfajta kiszolgáltatottságok jelentek meg, és a nyomasztó erőfölény az élet más területein: a fogyasztásban, a hitelfelvételben, az energiapiacon, a hivatali bürokrácia útvesztőiben is hátrányokat okoz. Ezért a baloldalnak a munka világán kívül is meg kell szerveznie a társadalmi önvédelem új eszközeit és mozgalmait, helyreállítani a megbillent egyensúlyt, a valódi partnerséget. Az MSZP jogi és szervezeti garanciákat akar kiépíteni a fogyasztók és a beszállító kisvállalkozók védelmében a multinacionális óriásszervezetekkel szemben, valamint az élelmiszerbiztonság, a banki eljárások, a versenyszabályzás területén, és a joghátrányok vagy előítéletek által sújtottak védelmére. Fellépünk a kiváltságok és aránytalanságok ellen. A baloldal nem tűrheti egy új arisztokrácia kialakulását, amelynek mindent szabad. A szocialisták támogatják a versenyt, de nem fogadják el a jogtalan versenyelőnyöket, és érvényesíteni akarják a tőke társadalmi felelősségét is. Elfogadják a jövedelemkülönbségeket, de nem nyugodnak bele a kirívó jövedelmi aránytalanságokba és előjogokba. Új szabályokat kezdeményeznek a közpénzből gazdálkodó vállalatok pénzfelhasználására. Támogatják a spekulációs tőkemozgást megadóztató Tobin-adó bevezetésére vonatkozó nemzetközi összefogást.

V.

MAGYAR BETEGSÉGEK - MIT TESZÜNK ELLENÜK?

A rendszerjavítás, a modellkorrekció a nemzetközi baloldal közös leckéje. Vannak azonban a modellkorrekció mind a négy területén (a gazdaságban, az állam működésében, a társadalmi mobilitás és az új egyenlőtlenségek problémakörében) olyan sajátos magyar betegségek, amelyek külön orvoslást igényelnek.

1./ A rendszerváltás táján másfél millió ember vesztette el állását. Százezrek menekültek nyugdíjba, a többiek azóta is a feketepiac, az alkalmi munkák és a munkanélküliség körforgásában élnek. A magyar gazdaság legnehezebb feladata az ő visszavezetésük a munka világába. Konkrét program kell a fogyatékosok munkalehetőségének biztosítására, valamint a dolgozni akaró kismamák és a munkaerőpiacról oktalanul kieső 40-esek, 50-esek védelmében. Az MSZP folytatja és kibővíti az „Út a munkához” programot, átvezető utakat biztosít a közmunka és a piaci foglalkoztatás között. A javuló pénzügyi helyzetben új hitelpolitikát és kamatpolitikát igényelünk, amely támogatni képes a kis- és középvállalkozások foglalkoztató szerepét.

Külön programot akarunk az 50-es és afölötti korosztály foglalkoztatására, újragondoljuk az idősebb kori munkavégzés lehetőségeit. A fiatalok érdekében szükségesnek tartjuk az oktatás és a munkaerőpiac nagyobb összhangját, a szakképzés megújítását. Az adóreform következő lépéseivel is a foglalkoztatást akarjuk segíteni, a munka becsületének növelésével. Az MSZP továbbra is a többkulcsos személyi jövedelemadót tartja igazságosnak, mert elsősorban a saját munkájukból élő kis- és közepes jövedelműek terheit akarja csökkenteni.

2. Az állami funkciók újragondolása során nálunk elsőként a közbiztonság és a jogbiztonság szorul erősítésre. Folytatni kell a „Rend és biztonság” programját, új védelmi mechanizmusokat alkalmazni a sebezhető csoportok érdekében. Vissza kell állítani a jogkövető magatartás becsületét: bűntett nem maradhat büntetés nélkül, és nem válhatnak balekká azok sem, akik nem élnek a mutyik, kiskapuk, sógorság-komaság lehetőségeivel. Ami eddig történt, kevés. Még gyakran törvényesnek számít az, ami a közerkölcs mércéjével elfogadhatatlan. Az MSZP jogszabályokat kezdeményez az indokolatlan kiváltságok, a jövedelmi aránytalanságok és a korrupció ellen. A közszférában indokoltnak tartjuk a bérplafont, a kiáltóan magas jövedelmek, prémiumok külön adóztatását, a végkielégítések korlátozását. Hatékonyabb védelmet akarunk a helyi politikai túlhatalommal, a politikai protekcionizmussal, a politikai okból elszenvedett hátrányokkal szemben.

3. A társadalmi mobilitás terén a legdrámaibb magyar probléma az integráció elakadása. Magyarország nem haladhat tovább a többszázezres cigány lakosság integrációja nélkül. A romák bekapcsolása a társadalmi és gazdasági együttműködésbe nem egyszerűen kisebbségvédelem: ez a többségnek is létérdeke. A most meghirdetett integrációs program folytatására és pontos ütemezésére, az óvodáztatás kiterjesztésére, új tanodákra, speciális egészségügyi szűrőprogramokra, a leghátrányosabb helyzetű kistérségek külön fejlesztésére van szükség. Nemcsak a romák, hanem általában a szakképzetlenek értelmes munkalehetőségét biztosíthatják az árvízvédelmi, erdő- és vízgazdálkodási programok, a zöld energia termelésének elterjesztése, a fejlesztéshez, építkezéshez kapcsolódó foglalkoztatási lehetőségek.

4. A biztonság új sebei, az újfajta kiszolgáltatottságok veszélyei nálunk legerősebben a lakhatás körül jelentkeznek. A létbiztonság elemi feltétele a lakhatás biztonsága. Ezt sérti, ha elértéktelenedik a panel, ha befolyásolhatatlanok az energiaköltségek, ha érteni sem lehet a számlát és a lakáshitel-feltételeket, és tervezhetetlenek a hitelfelvétel terhei. Folytatni akarjuk a panelházakban élők gondjainak megoldását, a panel-rekonstrukciót, a rezsiköltségek elviselhetővé és átláthatóvá tételét. A megszüntetett szocpol helyett az újra növekvő gazdaságban új lakástámogatási rendszert kezdeményezünk, amely már nem az állampolgárok és az államháztartás eladósítására épülő fideszes lakástámogatási modell nyomdokain halad. Az MSZP a lakáshitelezés banki gyakorlatának keményebb ellenőrzésére, a kilakoltatási lehetőségek szűkítésére és megelőzésére, a most elfogadott banki magatartási kódex következetes betartatására vállalkozik. Új programot tartunk szükségesnek a bérlakás-építéshez és a foglalkoztatást segítő átmeneti lakhatási lehetőségek kialakításához, amelyek pótolhatják a becsukott munkásszállókat.

Az MSZP elsősorban e célok érdekében számít minden szakember, minden felelősen gondolkodó állampolgár, minden szervezet javaslataira és programjára. Hogy haladás és biztonság, rend és szabadság, nemzeti érdek és európai szellem ne egymás rovására, hanem együtt érvényesüljenek.

Budapest, 2009. október 13.

az MSZP Országos Elnöksége